Aktuális
Tájékoztató a 2015. július 16-i közleménnyel kapcsolatban
Az ügyfeleknek a szerződésből eredő fizetési kötelezettségeiket változatlan tartalommal és formában kell teljesíteniük a Fizetési értesítőben kiközölt feltételek szerint. Ennek elmaradása esetén számolni kell a szerződésszegés jogkövetkezményeivel, beleértve a szerződés esetleges felmondását is.
A Kúria nem önmagában az azonnali hatályú felmondást tekintette tisztességtelennek, hanem azt kifogásolta, hogy az Üzletszabályzat nem tartalmaz a fizetési póthatáridőre konkrét rendelkezést. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a törvényi elszámolásokhoz kapcsoló Üzletszabályzat módosítás kapcsán a kifogásolt rendelkezés a hatályos üzletszabályzatokban megváltozott az alábbiak szerint.
Az Üzletszabályzat „A szerződésszegés jogkövetkezményei”-t tárgyaló fejezetének alábbiakban megjelölt „eredeti rendelkezés” helyébe az alábbi „új rendelkezés” lépett:
Eredeti rendelkezés: „Ha a Lízingbevevő első alkalommal 15 napot meghaladó fizetési késedelembe esik és a Lízingbeadó által meghatározott póthatáridőben sem teljesít.”
Új rendelkezés: Ha a Lízingbevevő első alkalommal 15 napot meghaladó fizetési késedelembe esik és a Lízingbeadó által meghatározott - legalább 8 naptári napos - póthatáridőben sem teljesít.
A fentiek mellett fontos megemlíteni, hogy a korábbi felmondások kapcsán kizárólag az illetékes bíróság a konkrét szerződés vonatkozásában és az összes körülmény figyelembe vételével dönthet arról, hogy az adott szerződés felmondása jogszerűen történt-e.
Társaságunk határozott álláspontja az, hogy a gyakorlatban a felmondások minden esetben jogszerűen történtek, tekintve hogy kintlévőség kezelési gyakorlata szerint a felmondást megelőzően – teljesítési póthatáridő biztosításával – számos alkalommal felhívja ügyfelei figyelmét a lejárt tartozás megfizetésére (SMS, telefonos megkeresés, Figyelmezető levél). Amennyiben az ügyfél a fizetési felhívásokra sem fizeti meg lejárt tartozását, 60 napos fizetési késedelem után történik meg a szerződés felmondása. Mind a korábbi, mind a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv megteremti a jogalapot a súlyos szerződésszegés esetére történő felmondásra. Finanszírozási szerződések esetében a törlesztő részletek teljesítésének elmaradása vitathatatlanul súlyos szerződésszegésnek minősül.
Adatátadás:
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a követeléskezelők részére történő adatátadás jogalapját a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (korábban 1996.évi CXII.tv. 51.§ (1) C pontja, jelenleg 2013. évi CCXXXVII. tv. 161. §. (1) C) pontja) teremti meg, melynek értelmében a banktitok kiadható harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
A fentiek alapján a követeléskezelők részére történő adatátadás jogszerűségét nem befolyásolja az, hogy a Kúria az Üzletszabályzat harmadik személyek részére történő adatátadás vonatkozó rendelkezését érvénytelennek nyilvánította.
Gépjármű visszaszármaztatás:
A Kúria döntése kifejezetten a gépjármű önhatalmú birtokba vételére vonatkozó üzletszabályzati rendelkezést nyilvánította érvénytelennek, nem pedig azt, hogy a Finanszírozó erre szakosodott követeléskezelő cégek részére megbízást adjon a gépjármű birtokba vételére.
Értelemszerűen a gépjármű önhatalmú birtokba vételének gyakorlatát a követeléskezelők sem alkalmazhatják, kizárólag az ügyfél közreműködése esetén van lehetősége eljárni a visszaszármaztatás során és ezt a tényt átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kötelesek igazolni.